A nyugdíj előre tervezhető és kiszámítható – Hogyan változik az öregségi nyugdíjminimum összege 2027 januártól?
A nyugdíjba vonulás egy élet munkájának eredménye.
Sokan gondolják úgy, hogy az állam által megállapított ellátás összege csupán a szerencsén múlik, a valóságban azonban a leendő járandóság előre tervezhető és pontosan kalkulálható.
Kezdjük a legfontosabb tévhit tisztázásával: a nyugdíj összegét NEM az utolsó 5 év átlagkeresetéből számolják ki! A hazai nyugdíjrendszerben az ellátás alapját az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulást megelőző napig elért valamennyi nyugdíjjárulék-köteles jövedelem képezi.
NE BÍZZA A NYUGDÍJÁT A VÉLETLENRE, TERVEZZEN TUDATOSAN FIGYELJEN A RÉSZLETEKRE!
Mivel a nyugdíj összege és a visszavonulás időpontja alapjaiban határozza meg az időskori életszínvonalat – különösen, ha az érintett a nyugdíj mellett tovább szeretne dolgozni –, a folyamatot kiemelt körültekintéssel kell kezelni. A nyugdíjigénylés ugyanis messze nem merül ki egy elektronikus vagy papíralapú nyomtatvány kitöltésében, bízva abban, hogy a hivatal nyilvántartásában minden adat hiánytalanul megvan. E tévhit miatt sok esetben a vártnál alacsonyabb összeget állapítanak meg, és mivel az érintettek ritkán látják át a nyugdíjmegállapítás bonyolult jogszabályait, gyakran nem is értik, miért lett kevesebb a járandóságuk évtizedekig tartó munkaviszony után.
Hogyan változik az öregségi nyugdíjminimum összege 2027 januártól?
A hazai ellátási rendszerben mérföldkőnek számít, hogy 2027. január 1-jétől 120 000 forintra nő az öregségi nyugdíj legkisebb összege. Ez a megemelt összeg azokra a 65. életévüket betöltött személyekre vonatkozik, akik legalább 20 év elismert szolgálati idővel rendelkeznek. A kormányzati döntések értelmében a 65. évüket betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő személyek is jogosulttá válnak a megemelt alapösszegre.
Ezzel szemben azok esetében, akik 20 évnél kevesebb szolgálati időt szereztek, a résznyugdíj-megállapítás egyedi szabályai maradnak érvényben, amelyek nem garantálják ezt a törvényi minimumot.
Fontos tudni, hogy mely ellátások NEM emelkednek jövő év elején automatikusan: mivel a szociális alaphoz (28 500 Ft) tartoznak, az összegük egyelőre változatlan marad.
Ide tartozik a GYES, a GYET, az anyasági támogatás, az árvaellátás legkisebb összege, az időskorúak járadéka, valamint a közgyógyellátási jogosultsági határok és a különböző települési támogatások.
Mitől függ az állami nyugdíj összege?
A hivatalosan megállapított ellátás mértékét alapvetően három fő pillér határozza meg:
- A szolgálati idő hossza, amit az adategyeztetési eljárás során jogerősen elismernek.
- A teljes életpálya keresetei, vagyis az 1988. január 1-je óta elért valamennyi nyugdíjjárulék-köteles jövedelem.
- A valorizációs szorzók, amelyek a nyugdíjba vonulás évében hatályosak, és a korábbi évek kereseteit a jelenlegi bérszinthez igazítják.
Sokan teszik fel a kérdést, hogy jelenlegi életkorukban előre meghatározható -e az induló nyugdíj. A válasz határozottan IGEN. Amennyiben az igénylő rendelkezik adategyeztető határozattal, amely rögzíti a szolgálati éveket és az 1988 utáni éves kereseteket, egy előzetes számítással tiszta képet kaphat arról, hogy ha most vonulna nyugdíjba akkor mennyit kapna.
A hivatalos valorizációs szorzók minden év március végén lépnek hatályba. Alkalmazásukkal még az igénylés tényleges beadása előtt kiszámítható a várható összeg.
Ennek óriási gyakorlati előnye, hogy ha az érintett nem elégedett az eredménnyel, elkerülheti a felesleges hivatali ügyintézést. Ráadásul az előzetes kalkuláció rávilágíthat arra is, hogy mindössze néhány hét vagy hónap további munkaviszonnyal egy teljes évvel magasabb szolgálati idő érhető el, ami jelentős nyugdíjnövekedést eredményezhet.
Mi a teendő hiányzó szolgálati idő vagy kereseti adat esetén?
A jogszabályok értelmében a nyugdíj megállapításakor a társadalombiztosítási nyilvántartásban hivatalosan szereplő adatokat kell alapul venni. Az adategyeztetés során azonban gyakran derül ki, hogy bizonyos időszakok vagy bérek hiányoznak, mert a korábbi munkáltató nem jelentette le azokat.
Ha az egykori foglalkoztató cég megszűnt és jogutód nélkül fellelhetetlenné vált, a nyugdíjigénylőnek kell igazolnia, hogy a járulékot annak idején levonták tőle. Ha a jogszerűséget hiteles dokumentumokkal alá tudja támasztani, a jogi vélelem megvalósul, és a nyugdíjbiztosítási szerv köteles elismerni a hiányzó adatokat.
A hiányzó adatok pótlására felhasználhatók a korábbi munkaviszony létrejöttét és megszűnését igazoló eredeti okiratok, korabeli bérjegyzékek, M30-as igazolások, hiteles munkáltatói igazolás adóhatósági igazolást ügyfélkapun keresztül utólag lekért hivatalos kimutatás.
Amennyiben a szolgálati időre vonatkozó elsődleges okiratok teljesen hiányoznak, két egykori kolléga tanúnyilatkozata is alapul vehető – ám fontos szabály, hogy a tanúbizonyítási eljárás kizárólag az 1997. december 31-ig terjedő időszakokra alkalmazható.
Időben kell lépni: Határidők és a jogorvoslat kockázatai
Az önálló nyugdíjigénylés komoly buktatókat rejthet.
A bonyolult jogi szövegű határozatokat az átlagember nehezen értelmezi, így előfordulhat, hogy a téves vagy hiányos adatok miatt a jogosnál alacsonyabb ellátásban részesül.
Itt jön képbe a 15 napos jogvesztő határidő: kevesen tudják, hogy a nyugdíjigény a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül visszavonható, illetve ugyanezen a nyugdíjba vonulás időpontja is módosítható.
A 15 nap letelte után a határozat véglegessé válik, a megállapított nyugdíj folyósításra kerül.
Amennyiben a döntés jogszabálysértő, 30 napon belül keresetlevéllel a bírósághoz lehet fordulni, vagy időkorlát nélkül felülvizsgálati kérelem nyújtható be.
A felülvizsgálati kérelemmel azonban rendkívül óvatosan kell bánni!
Sokszor a hiányos adatok pótlására utólagosan benyújtott, korabeli minimálbéres igazolás az átlagolási szabályok miatt a már megállapított nyugdíjösszeg csökkenését eredményezi.
Miért érdemes nyugdíjszakértőhöz fordulni?
A jogszerű és anyagilag is legkedvezőbb eredmény érdekében a folyamatot érdemes még a kérelem benyújtása előtt szakemberrel egyeztetni. A nyugdíjszakértő már a nyugdíjigénylés előtt pontosan ki tudja számítani a várható összeget, felhívja a figyelmet a hiányzó adatokra, sőt már 5–10 évvel a nyugdíjba vonulás előtt is világos képet tud felvázolni a várható ellátásról.
A korai, előrelátó tervezés döntő fontosságú: lehetőséget ad a hiányzó adatok és szolgálati idők időben történő pótlására, és segít meghozni azokat a stratégiai döntéseket, amelyekkel maximálisan növelhető a majdani nyugellátás összege.
Szerző: Szatmáry Tünde Katalin
www. ugyintezesazonnal.hu
