Nyugdíjba vonulás előtt áll, vagy pár év múlva szeretne nyugdíjat igényelni, esetleg egyszerűen kíváncsi a várható nyugdíja összegére?

Amennyiben önben ilyen, vagy hasonló nyugdíjazással kapcsolatos kérdés vagy kérdések merülnek fel, javaslom, hogy kérjen szaktanácsot. Különösen szeretném a figyelmét felhívni, hiszen nem mindegy hogy, hány ledolgozott (elismert) év után dönt úgy, hogy nyugdíjat igényel és a hivatal részéről mely időponttól és milyen összegű ellátás kerül megállapításra és folyósításra.

Készséggel állunk rendelkezésre, személyre szabott szaktanácsadásra épülő nyugdíjszámítással.

Mi pontosan, és átlátható módon kiszámoljuk és felvázoljuk önnek, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthat, ebből eredendően Ön előre tervezhet nyugdíjas éveire vonatkozóan.

Az interneten található nyugdíjkalkulátor kizárólag csak tájékoztatásra szolgál.

Tudja, hogy mitől függ a megállapított nyugdíj összege?

Egyrészt függ a ledolgozott évek számától, – ezt nevezzük az elismert szolgálati időnek, másrészt függ a nyugdíjjárulék köteles jövedelmektől, vagy vállalkozók esetén a járulékalaptól.

Kiemelt jelentőséggel bír, hogy az öregségi illetve egyéb saját jogú nyugellátás megállapításakor nem az utolsó 5 év átlagkeresetét veszik figyelembe, hanem 1988-tól a nyugdíjba vonulást megelőző napig szerzett jövedelmeket vagy járulékalapot – ez szolgál a leendő összegű nyugdíj kiszámításnak alapjaként.

A jelenleg érvényes jogszabály értelmében, az alábbiak szerint történik, a saját jogú nyugdíjak kiszámítása.

A valorizációs szorzószámok mindig az adott év március hónapban – jogszabályban jelennek meg, minden esetben a gazdasági mutatókhoz és az előző évek átlagkeresetéhez igazodnak.

Valorizáció: A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani („valorizálás”). Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ: egy adott naptári évre vonatkozóan törvényben meghatározott összeg, amelyet meghaladó jövedelem után a biztosított nyugdíjjárulék megfizetésére nem köteles.

Nyugdíj számítás folyamata

Életünk során szerzett határozatban elismert naptári napok számát, illetve a megállapított szolgálati időt elosztjuk 365-tel és akkor megkapjuk, hogy hány teljes évet dolgoztunk.(csak az egész év vehető figyelembe, a töredék napok nem számítanak) 1988-től a nyugdíjigénylés előtti napig szerzett jövedelmet/keresetet minden járuléktól és adóktól mentesíteni úgy nevezett „nettósítani” kell.

A nettó keresetet 1988-tól a nyugdíjigénylés előtti napig a valorizációs szorzóval kell felszorozni, (valorizációs szorzó a havi átlagkereset megállapítás során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért átlagkereset a megelőző naptári év keresetéhez kell igazítani.)

Majd a valorizált kereseti adatokat össze kell adni, és azt el kell elosztani az összes szolgálati időnapok a számával, az így kapott nettó átlagkeresetet megszorozzuk 365 nappal, így kapjuk meg az éves átlagkeresetet, amit végül elosztunk 12 hónappal és így kapjuk meg a havi életpálya keresetet. Amennyiben a havi nettó életpálya kereset 372.000 Ft és 421.000.-Ft közé esik, úgy „degresszálni” kell vagy is ebben az esetben a kiszámolt összege 90%.-kerül figyelembe vételre.

Degresszió: A nyugdíjjárulék-alapként szolgáló éves keresetből, meghatározott havi átlagkereset-törvényi rendelkezésen alapuló-korlátozott beszámítása a nyugdíjalapba.

A korlátozás átlagkereseti sávok szerint eltérő. Meghatározott összeghatárig az átlagkereset teljes100 százalékos összegét, e felett pedig csökkentett mértékét veszik figyelembe.

Fontos, 1988. évtől 2012-ig a járulékplafon táblázat szerint kerül figyelembe vételre minden egyes nyugdíj megállapítás. 2013. január 1-től nincs járulékplafon, tehát mindenki a keresetének megfelelően fizeti a járulékot. Felső jövedelem és járulékplafon nincs.

Milyen igazolások szükségesek az előzetes nyugdíjszámításhoz?

Természetesen amennyiben Ön rendelkezik régebbi típusú szolgálati idő  vagy adategyeztető határozattal, amely a kezdetektől tartalmazza az ön által ledolgozott éveket (naptári napra lebontva) valamint 1988-tól a nyugdíjjárulék köteles kereseti vagy vállalkozók esetén a járulékalapot, akkor élhet az előzetes nyugdíjszámítás lehetőségével.

A számításhoz szükséges a határozatban szereplő időtartamok után keletkezett időszakok szolgálati idejének és kereseteinek igazolása. Munkaviszonyban állók esetében megfelelő az M30-as igazolás illetve a bérjegyzékek.

Minden ember saját életpályával, ebből kifolyólag számos jogviszonnyal, és nyugdíjjárulék köteles keresettel rendelkezik. A legmegfelelőbb válasz arra a kérdésre, hogy mikor előnyösebb az érintett számára a nyugdíjba vonulás, kizárólag szakember személyre szabottan tudja megmondani, és hitelt érdemlő számítással alátámasztani, hiszen a várható nyugdíj összegét számos tényező befolyásolja.

A hazai nyugdíj megállapítás, (külföldön szerzett szolgálati idő esetén) az alábbi számítási módok szerint történik. A 883/2004/EK rendelet 52.cikk szerint:

Két fajta nyugdíjszámítási mód alapján lehetséges a nyugdíj megállapítás.

Minden esetben az igénylőre nézve a megállapított ellátások közül a kedvezőbb kerül folyósításra.

Nemzeti szabályok alapján történő nyugdíj megállapítás

Fontos, 15 év megszerzett szolgálati idő rész, míg 20 év teljes öregségi nyugdíjra jogosít. Ebben az esetben az igénylő részére nyugdíj előleget állapít meg a magyar szerv, külföldi szerv válaszának beérkezéséig. Fontos, hogy a nyugdíj összege függ az elismert szolgálati időtől (az éves befizetések alapján a) a figyelembe vehető átlagkereset összegétől. Kiemelt jelentőségű, hogy minden ország a saját befizetése alapján állapítja meg a nyugdíj összegét.

 A 883/2004 EK rendeletek alapján történő számítás esetén összeadják a magyar és a külföldön szerzett szolgálati időket és arányosítva állapítják meg a nyugellátás összegét pro-ráta szerint, az alábbiakban.

(Ebben az esetben a nyugdíj megállapításánál figyelembe veszik az egész életen át valamennyi külföldi országban megszerzett és elismert szolgálati időt.)

A számítási módok közül az esetek többségében a nemzeti szabályok alapján történő számítás az igénylőkre nézve kedvezőbb.